Nehéz helyzetben van ma az a vállalkozás, amely személyes adatokat továbbít vagy továbbítana harmadik országba, azaz az Európai Unió területén kívülre, különösen igaz ez az USA-ba történő adattovábbításra. Az Európai Unió különös figyelmet szentelt mindig arra, hogy a megfelelő védelmi szint biztosított legyen az Unió határán kívülre továbbított személyes adatok tekintetében.
Az egyre olcsóbban elérhető elektronikai eszközök elterjedésével a népszerű videómegosztó portálokon gombaként szaporodnak a különböző célokkal rögzített akció- és autókamerás felvételek. A szórakoztatási célon túl az autós fedélzeti kamerák egyfajta vagyonvédelmi- és bizonyítékrögzítő funkcióval is rendelkeznek, sőt, egy szabálysértési- vagy büntetőeljárásban a felvételek akár bizonyító erővel is rendelkezhetnek, bár ehhez a felvétel készítőjének tanúvallomása is szükséges.
Sértünk esetleg valamilyen szabályt a szinte „korlátlan” rögzítéssel? Adatvédelmi szempontból mennyire szabályos, illetve szabálytalan az, ha autós kamerát használunk?
Szakértők szerint az iparág másoknál rosszabb helyzetben van az Európai Unió általános adatvédelmi szabályainak betartásában.
A négyéves előkészítő szakasz és az Európai Parlamentben folytatott viták után az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 2018. májusában hatályba lépett. Az adatvédelmi szabályozások elmúlt 20 évének legfontosabb változása után már egy évvel is széleskörű változások voltak tapasztalhatók az egészségügyi ágazatban, elsősorban az érzékeny adatok védelmét érintően.
Az egészségügyi szektornak egy sokkal átfogóbb megközelítést kéne alkalmaznia az adatkezelés területén, különös tekintettel az egészségre vonatkozó adatokra, amelyet a GDPR külön is említ.
Gyakran előfordul, hogy a munkáltatók alkalmazottaikról készült fényképeket és videofelvételeket szeretnének reklámozási vagy promóciós célokra felhasználni. Az alábbiakban megvizsgálunk néhány felmerülő jogi kérdést, és hogy hogyan lehet elkerülni a gyakori buktatókat.
Előző blogbejegyzésünkben az Egyesült Királyság saját adatvédelmi rendeletéről (UK-GDPR) írtunk, illetve arról, pontosan hogyan, mikor fog életbe lépni és miként veszi át az európai GDPR helyét. Lássuk kicsit közelebbről, milyen lesz a UK-GDPR és mennyiben tér el a korábban érvényben lévő adatvédelmi rendelettől.
Az új brit GDPR, mely a 2018. évi adatvédelmi törvény módosított változata, 2020. január 31-én lép hatályba, és többek között befolyásolja azt, hogy Ön, mint weboldal tulajdonos, hogyan jut hozzá és hogyan tárolja az Egyesült Királyságból ill. az EU-ból érkező látogatóinak cookie (’süti’) hozzájárulásait.
Előző bejegyzésünkben a GDPR pozitív hatásait taglaltuk, most pedig lássuk az érem másik oldalát és nézzük meg, a rendeletnek milyen negatív hozadékai voltak tavaly májusi bevezetése óta.
A GDPR úttörő lépésnek minősült a törvényhozásban, megfelelő eszközt adva a kormányok és az állampolgárok kezébe, hogy visszaszerezzék az adatbiztonság feletti ellenőrzés jogát. A GDPR rendeletet alapvetően az adatvédelmi problémák kezelésére alkották meg. A rendelet részletesen tartalmazza az adatvédelmi irányelveket és azokat a szigorú szabálysértési szankciókat, melyek a rendelet követelményeinek eleget nem tevő szervezeteket sújthatják. A kormányok azt remélik, hogy ezen szigorú adatvédelmi rendelkezések elősegítik a biztonságos adattárolást és a magánélet védelmét.
Az osztrák adatvédelmi hatóság kiszabta első bírságát a GDPR megsértéséért. A hatóságnak ebben az esetben született döntése különösen érdekes, mivel az osztrák adatvédelmi törvény kimondja, hogy az adatvédelmi hatóság az első alkalommal történt jogsértések esetében csak figyelmezteti a jogsértőt ill. tevékenységük helyrehozó intézkedésekre irányul.
A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértése miatt a közép-kelet európai régióban a második legmagasabb bírságot Romániában szabták ki – állapította meg a Deloitte és a Reff&Asociatii helyi ügyvédi iroda, amelyek a GDPR rendelet hatálybalépésétől számított első évben kiszabott büntetéseket vizsgálták a térségben.